Így vettem rá egy rocker legendát a vitaminkapszulára!

Ha a az ember a zenére gondol, mindig elfogja valamilyen érzés. Vannak zenék, amik kellemes emlékeket idéznek, és jó érzéssel töltik el az embert, vannak, amiktől szomorúak leszünk. Ha a rockzenére gondolok, engem a nosztalgia fog el. A nagypapám annak idején tehetséges, híres rock zenész volt Magyarországon, és a mai napig is diktálja ezt az életérzést. Igaz, már 80 is elmúlt, de igazi vagány férfi még most is. Például motorozik és bőr szerkóban meg még ki mindig a koncertekre, de az is előfordul, hogy egy éjszaka hosszúra nyúlik és hajnalig piál meg bulizik a haverjaival. Nehéz elképzelni, hogy most tényleg a nagypapámról beszélek, de ő tényleg ilyen. Persze, ez nagyrészt a külvilágnak szól, mert otthon viszont egy igazi nagypapa. Az a klasszikus féle, akinek minden gondolata az unokái körül mozog, aki a kerti székben ülve olvassa a Sportot. Emlékszem, hogy mikor kisgyerek voltam, alig vártam, hogy menjünk hozzájuk, mert annyit játszott velem, mint senki más a családból. Tőle tanultam meg sakkozni, malmozni, tudott sok viccet és kártyatrükköt, és a nyári szünetben észre se vettem, úgy tanította meg nekem a szorzótáblát. Mikor kamasz lettem, akkor is igazán példás nagypapaként viselkedett. Eljött velem bulizni akkor, mikor a szüleim egyedül még nem nagyon akartak elengedni, és igazán, nagyon rendesen viselkedett. Nem is éreztem, hogy egyfajta szülővel vagyok ott, inkább olyan volt, mint egy barát. És közben úgy vigyázott rám, hogy észre sem vettem, hogy mit össze nem testőrködik körülöttem. Nagyon hálás vagyok neki azért, hogy ilyen profi módon végig támogatta a cseperedésemet, és most, hogy felnőttem, úgy érzem, nekem van felelősségem iránta. Például az utóbbi időben a fejembe vettem, hogy rábírom, hogy szedjen vitamint. Nem egy nagy dolog szerintem. Szerencsére abszolút jó egészségnek örvend az öreg, de szeretném, ha ez így is maradna. És a korábbi évek önpusztító életvitele nem nagyon használt az immunrendszerének. Konzultáltam a nagyival, mert van egy barátnője, aki gyógyszerész. Ő azt javasolta, hogy az eurovit multilonggal próbálkozzunk, mert az nagyon komplex vitamin tabletta, nyomelemeket is tartalmaz, és folyamatos a felszívódása. Természetesen tudtam, hogy ahhoz, hogy lenyomjam ezt az öreg torkán, az érvelésemnek is nagyon komplexnek kell lennie, hiszen ő a pálinka gyógyító erején kívül nem igazán hisz semmilyen gyógymódban.

Először azzal jöttem neki, hogy ez nem gyógyszer, ami igaz is volt. Elmagyaráztam, hogy ez étrend kiegészítő, és hogy a legkeményebb sportemberek és gyúrósok is szednek ilyeneket. Még véletlenül se szerettem volna a korára hivatkozni, biztos voltam benne, hogy ha azzal jövök elő, hogy ő már idős és erősíteni kell, vigyáznia kell magára, azonnal elhajt. Aztán, mikor azt mondta, hogy ő sosem sportolt és neki nem kell ilyen, jöttem azzal, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben nincsen már annyi vitamin és ásványi anyag, mert minden génkezelt. Mondtam, hogy én is szedem és szedjük együtt, de ez sem igazán jött be. Végül nem maradt más, mint a lelki terror. Elkezdtem neki mesélni, milyen sokat jelentettek nekem az együtt megélt élmények, és hogy mennyire nagy szükségem van rá továbbra is, így jó lenne, ha vigyázna magára és beszedné a vitamint az én kedvemért. Szerencsére ez hatott. Ennél a pontnál átváltott a kemény rockerből igazi nagypapába, elérzékenyült, és bedobott egy tablettát. Persze, teátrálisan szenvedve, hogy lássam, mekkora szívességet tesz és hogy ez neki mekkora szenvedés, de megtette, és ez a lényeg.

Azóta, nagyitól úgy tudom, minden nap nagy duzzogások közepette ugyan, de bevesz egy tablettát. Sőt, mint kiderült, rákapott a biciklizésre, és azzal jár a boltba. Szeretném azt hinni, hogy az én sporttal kapcsolatos monológom hatására, de valószínűbb, hogy ez valamiféle hóbort most nála. És én így most már nyugodt vagyok, mert úgy érzem mindent megtettem érte, amit tudtam. Szeretném, ha a papa 1000 évig élne, és bár az én gyerekeimnek nem tudja majd megadni azokat az élményeket, mint nekem, de akarom, hogy ismerjék meg ezt a fantasztikus embert.